Ha az amerikai piacról van szó, akkor senki nem lepődik meg azon, hogy a televíziók is a digitális világ részeként tekintenek magukra, s éppen akkora figyelemmel követik a programozott vásárlás trendjeit, mint, mondjuk, az online médiatulajdonosok. Ezzel együtt a programozott vásárlás a tévés világba lassabban, a második hullámban kúszik be a fejlettebb piacokon is.

Ennek fényében – tekintve, hogy nálunk az online médiatulajok is még csak kísérleteznek a programozott vásárlással – már az is érdekes, hogy egy tévés szakmai napon egyáltalán szóba kerül a programozott vásárlás. Novemberben rendezte meg a hazai tévéket tömörítő MEME a Big Picture-t, amelyen nagyjából az egész tévés piac ott volt és bemutatta a hirdetőknek, ügynökségeknek, hogy mire lehet tőlük számítani tartalmi, illetve kereskedelmi vonalon a 2015-ös évben. Nagyképűen azt lehetne mondani, hogy olyan ez, mint egy mini upfront, de ez költői túlzásnak is sok lenne, mivel nincs az ott megszokott rongyrázás, sztárparádé, és a tétje sem olyan típusú. Viszont arra nagyon jó, hogy a tévés kínálatról egyben értesüljenek a döntéshozók.

Aki követi a médiapiaci híreket, tudja, hogy a tévéseknek momentán más dolguk is van, mint a programozott vásárlás elemezgetése, csak hogy pár okot említsünk: a reklámadó, a terjesztési díjakat érintő változások, a hirdetők agyonadóztatása, stb. Persze ezeket senki nem tudta és nem is akarta letagadni (aznap jelentették például be, hogy a reklámadó felső sávja, amely kizárólag az RTL-t érinti, 40-ről 50 százalékra nő), de éppen emiatt volt jó hallani, hogy a tévék azért a közeljövővel is foglalkoznak, legalább valamilyen szinten, túltekintve a napi daráláson. E szempontból három előadás volt érdekes:

1. Vidus Gabriella, az R-Time ügyvezetője (az RTL Klub kereskedelmi igazgatója) egyfelől elmondta, hogy a tévék is ugyanúgy a digitális világ részét képezik, mint a portálok és társaik. Technológiai oldalról ez evidens, és az analóglekapcsolással még inkább az lett, ez a megjegyzés inkább arra vonatkozott, hogy a tévék sem tekintik magukat old school médiumnak. Ami ennél meglepőbb volt, hogy megemlítette a programozott vásárlást, mint olyan témát, amiről tudnak, s amivel – nyilván egyelőre alacsony prioritással – foglalkoznak is, már csak azért is, mert az anyacég, az RTL Group is így tesz. A szakember szerint 3-5 év múlva válhat tényezővé a programozott vásárlás az európai tévés piacon.

2. Az Atmedia tévés sales house két innovatív projekttel is készül a jövő évre. Az egyik egy okostévés kísérlet a Samsunggal. Először – képernyőn keresztül – szociodemográfiai kutatást végeznek a Samsung okostelevízióval rendelkező háztartásokban, hogy megnézzék, milyen közönség is ez, s aztán ezeknek interaktív hirdetéseket szolgálnak majd ki, rájuk szabva. Ez már azért messze több, mint a tömegszórás. Szintén az Atmedia kapcsolódik reklámértékesítési szempontból ahhoz a projekthez, hogy a Tescókban csekkbefizető automatákat állítanak fel, s ezeknek a képernyőjén keresztül szintén célzott videóhirdetéseket szolgálnak majd ki. Ezek még a közeljövő projektjei, de nagyon izgalmasak, és könnyen látható, miért érdekesek a programozott vásárlás szempontjából is.

3. A hazai tévés nézettségmérést sok-sok éve a Nielsen Közönségmérés (született AGB) végzi, amelynek természetszerűen időben válaszolnia kell a tévés piac változásaira. Most éppen az időben eltolt tévézés mérésének bevezetése az aktuális újítás, de a közeljövő már nem egy, hanem több képernyőről szól kutatási oldalról is. Éppen ezért foglalkoznak a hazai piacon is a kiterjesztett képernyőméréssel, jövőre lesz kapcsolódó kutatási projekt. Az éles bevezetés pedig a piac igényeitől (és pénztárcája méretétől) függ majd.

Szóval a napi küszködések mellett azért izgalmas, új fejlemények is akadnak a tévés piacon, amelyek ráadásul e blog olvasói számára sem érdektelenek:)